Szabadtéri tűzesetek megelőzése

A tavasz és az egyre melegedő időjárás, továbbá a tavaszi munkák beköszöntével az erdő - és mezőgazdaság területén jelentős mértékben megnövekedik az erdő- és avartüzek, továbbá a kiskertekben történt tűzesetek száma.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-a meghatározza a gazdálkodók tűzvédelmi és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait. E törvény szerint:
„18.§ (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek:
….
c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani;
(3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme - a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása - a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.”
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 5. §-a alapján:
(1) A földhasználó – ha e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).
…
(4) A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).
2
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § alapján:
„(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.”
Kérem, hogy a közbiztonsági referensek bevonásával a településük közigazgatási területein mérjék fel az elhanyagolt területeket. Ezen területek tulajdonosait, használóit, amelyek jegyzői hatáskör alá tartoznak, szólítsa fel a szabálytalan állapotok megszüntetésére.
Eredménytelen jegyzői felhívások, illetve a jegyzői hatáskör alá nem tartozók eseténben, a földhasznosítási előírások érvényesülésével kapcsolatos ügyekben a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben meghatározott szervet.
Kérem, hogy hívja fel a lakosság figyelmét, hogy belterületen, a kiskertekben keletkező növényi hulladékok égetését csak az önkormányzati rendeletben meghatározottaknak megfelelően, továbbá az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseit is betartva végezze a lakosság.
A fentiekben foglaltakon túlmenően felhívom a figyelmét, a hulladékszállítás hiányosságai miatt keletkező tüzek következményeire. Ahol nem megoldott a kerti hulladék elszállítása, ott kérem a szükséges intézkedések megtételét, ezzel is hozzájárulva a tűzesetek csökkentéséhez.
Kérem a fentiekben foglaltak szíves tudomásulvételét.

Bejelentő letöltés - Külterületen történő vágástéri hulladék égetés végzésére

Bejelentő letöltés - Külterületi irányított égetésre

Az időjárás javulásával és a közeledő tavaszi munkálatok miatt az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a legveszélyeztetettebb időszak következik. Ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek legtöbbször emberi gondatlanságra vezethetők vissza. Ezek a tüzek jelentős természeti károkat okozhatnak. Sok esetben az elszáradt, hasznosításra nem kerülő növényzet felszámolása érdekében a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem okoz kárt, azonban a tűzoltóságtól nagy erőfeszítést igényel, és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás veszélyes az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.
A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:
 Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
 Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
 A külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését, előzetesen az égetés megkezdése előtt 5 nappal írásban be kell jelenteni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz;
 Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett (amennyiben a tűzgyújtási tilalom szabályai nem érintik);
 Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;
 A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;
 Jogszabálytól eltérően végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után.
2
A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors tovább terjedésének.
Az irányított égetés külterületi ingatlanon
1. A bejelentés tárgya:
Minden olyan külterületen végzett szabadtéri égetés, mely nem minősül az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában leírt erdőben végezhető tűzveszélyes üzemi tevékenységnek (vágástéri hulladék égetés és ellenőrzött tűz), bejelentésköteles
Kivétel:
Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (tűzveszélyes üzemi tevékenység) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként kezelni.
2. A bejelentés menete:
A külterületen végzett égetési tevékenység az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, 2020. január 22 –én hatályba lépő módosításával nagymértékben változott az elmúlt években megszokott gyakorlathoz képest. Az engedélyezési eljárás helyett bejelentés alapján végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység lett, mely így már nem illetékköteles.
Ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal írásban be kell jelenteni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. A szükséges formanyomtatványt és tájékoztatót megtalálhatja az interneten - https://szabolcs.katasztrofavedelem.hu/25490/tuzgyujtas-a-szabadban -
A bejelentést a mellékelt formanyomtatvány kitöltésévél a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címre kell megküldeni.
Az irányított égetésre vonatkozó bejelentés más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol!
Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem végezhető!
3
3. Az irányított égetés tűzvédelmi szabályai:
1. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.
2. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
3. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
4. Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
5. A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az 4. pont szabályait kell alkalmazni.
6. Az irányított égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek is minősül, így az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, 184. § és 185. § -ban foglaltakat is értelemszerűen be kell tartani.
A fentiek alapján, a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 49. sora alapján, szabadtéri égetés során az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre és az irányított égetésre vonatkozó tűzvédelmi előírások be nem tartása 20.000 – 400.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.
Belterületi ingatlanon szabadtéri égetés
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
A beleterületi ingatlanokon történő égetés feltételeiről, a hatályos önkormányzati rendeletekről a - https://njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek – honlapon tájékozódhat.
A belterületi szabadtéri égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek is minősül, így az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, 184. § és 185. § -ban foglaltakat is értelemszerűen be kell tartani.
A fentiek alapján, a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 3. sora alapján, tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási
4
tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 20.000 – 3.000.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.
Erdőben végzett tűzveszélyes üzemi tevékenység
Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.
Vágástéri hulladékot az erdőben az Evt.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos.
Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő vágástéri hulladékégetést.
A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani.
Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki.
Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni.
Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpászta tisztántartására ellenőrzött tüzet is alkalmazhat az erdőgazdálkodó. Az ellenőrzött tűz olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok között égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen.
Az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni.
Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti.
Védett természeti területen ellenőrzött tűz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa és a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktől, száraz növénytől tisztán tartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa és a kemence felügyeletét.
Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója külön jogszabály szerinti tűzvédelmi szabályzatban köteles megállapítani.
Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet további legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni.
5
Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni.
Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (tűzveszélyes üzemi tevékenység) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni.
A fentiek alapján, a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 3. sora alapján, tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 20.000 – 3.000.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.
A bejelentést a mellékelt formanyomtatvány kitöltésévél a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címre kell megküldeni.
Tűzgyújtási tilalom
Tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, fokozott tűzveszély időszakát (tűzgyújtási tilalmat) állapíthat meg, és hirdethet ki, egyeztetve a katasztrófavédelem központi szervével (BM OKF). Tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) megállapítása és visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság (NÉBIH EI) közleményt küld az érintett szervezeteknek, országos közszolgálati médiának, és hivatalos honlapján www.erdotuz.hu közzéteszi a tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) szóló térképet. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a NÉBIH EI hivatalos honlapja mellett tájékozódhat a www.erdotuz.hu weboldalon, az onnan is elérhető további szakmai honlapokon, amelyek számos egyéb hasznos információval szolgálnak a szabad területen történő tűzgyújtásról. A tűzgyújtási tilalomról a https://www.katasztrofavedelem.hu/55/tuzgyujtasi-tilalom-terkep is tájékozódhat.
A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély időszaka) megállapítására vonatkozó körülményeket a NÉBIH EI minden nap értékeli, és egyeztetve a BM OKF-fel dönt arról, hogy a következő napon szükséges-e tűzgyújtási tilalom kihirdetése, vagy nem. A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) a közzétételtől a visszavonásig (a helyzetben bekövetkezett változás kihirdetéséig) él. Az említett honlapokon napi frissítéssel megtekinthető, hogy van-e érvényben tűzgyújtási tilalom (megállapított fokozott tűzveszély). A lakosság a lakóhelye környékén lévő erdőterületekről a NÉBIH EI által készített interaktív erdőtérképen találhat további információt.
6
Kérem, hogy a tűzesetek hatékony megelőzése, továbbá tűzesetek gyorsabb észlelése és jelzése, a szabadtéri tűzesetek megelőzésnek felkészülése érdekében, a felsorolt főbb szabályokat a lakosság felé hirdetményben tegye közzé!

Aros László tű. alezredes
tűzoltósági tanácsos
kirendeltségvezető